Óh, a sokk. Óh, az érzelem. Na, ha az előző könyv kiszámítható és langymeleg átmenet volt, akkor ez a tökéletes ellentéte. Olyan gyorsasággal történtek benne az agy- és szívfacsaró plot twistek, hogy ez a könyv... not for the faint of heart. Én óriási vizuális és egyéb képzelőerővel rendelkezem, és ha benne vagyok egy történetben, akkor teljesen benne vagyok. Káromkodtam, kiáltoztam, hüledeztem, számhoz és homlokomhoz csaptam a kezem... szóval valamit Suzane Collins néni nagyon eltalált.
A sztoriban most már ott tartunk, hogy teljesen kitört a forradalom mindenhol (kivéve a Capitolt és a bázisát), a 13. kerületben szerveződik az ellenállás, a 12. kerület megmaradt túlélői és az aréna ikonikus győztesei itt próbálnak új életet kezdeni és hozzájárulni a forradalomhoz. A föld alatt élnek, a fejadagok kiporciózottak, minden polgárnak tintával fújják fel a karjára a napirendjét, amit órára pontosan beosztanak. Katniss a Quarter Quellben történtek óta mentálisan instabil, de sajnos már nincs mit tenni, neki kell az ikonikus szimbólumnak, a forradalom eszmei vezetőjének lennie, akkor is, ha belül egyáltalán nem biztos a 13. kerület elnökében, Coinban. Rengeteg hosszú és részletes csatajelenet van a könyvben, ami néhol unalmas volt, viszont tökéletesen indokolt és logikus. Többek között egy csavar a két fiú egyikével kapcsolatban különösen kegyetlen és szívhez szóló. Aki mint én, az elejétől Peetát szeretné Katniss mellett látni Gale helyett, az egy ponton összetört szívvel és mélabús tekintettel fogja olvasni a könyvet. Elértünk oda a háborúban, hogy sem a Capitol, sem a 13. kerület nem válogat már azon módszerek között, hogy ki hogyan öli meg a másikat, vagy hány embert nyomorítanak meg mentálisan és fizikálisan. Bár, mint ahogy sejthetjük, jól végződik a történet, már sem a happy endet, sem a könyv végén összejövő párt nem tudjuk Effie Trinket-es szárnyaló bolgogsággal fogadni, hiszen részletekbe menően láttuk őket teljesen széthullani és megtörni, amit lényegében nem fognak kiheverni.
Meg kell hagyni, a könyv vége egy külön teljesítmény az írónő részéről. Nagyon nehéz erről spoiler nélkül beszélni, de ez a típusú könyv az ilyen típusú szereplőivel egyszerűen kiáltozott egy klisés befejezés után. Ha klisé szerint lett volna a lezárás, akkor tudjuk, melyik fiúval jön össze Katniss, és a másikkal mi történik. De, mint többnyire az összes többi csavarral, ezzel a befejezéssel is sikerült meglepnie, mert nem engedte, hogy úgy történjen a lezárás, ahogy "adja magát". Emiatt és a könyv lebilincselő csavarai miatt azt mondanám, hogy a széria erős kezdése és a langymeleg második kötet után meg főleg: hihetetlenül erős lett a lezáró kötet. Mindent kaptunk, amire szükségünk volt.
Szinte biztos vagyok benne, hogy ennek a drámaiságnak a felét sem tudták átvinni filmre, de mivel az első Mockingjay film valahol a könyv felénél véget ér, egyelőre csak a történet bizonyos részét fogom tudni review-olni, ha megnéztem a filmet. Viszont ez a könyv segített eldönteni, hogy a lezáró Mockingjayt már moziban fogom megtekinteni november 20-án, a premieren. Ki nem hagynám azt a befejezést nagyképernyőn.
A film - abból is az első (2014)
Az eseményeket megintcsak szabadosan követő, új karaktereket és történéseket szerepeltető, a könyvi hangulatot csak nyomaiban tartalmazó alkotásról van szó. Rádaásul, mivel egy regényt szakít ketté, pont olyan eseményeknek lehetünk tanúi, amit egy háromórás filmbe a könyv második felével kényelmesen össze lehetett volna rakni. Tehát gyakorlatilag felesleges volt - marketing okokból persze nem - kettészakítani az utolsó részt. Ráadásul csakhogy fokozzuk a hatásvadászatot, pont olyan résznél szakították meg a történetet, aminek muszáj megnézni a folytatását, és a következő rész értelmetlen lesz azok számára, akik csak úgy betérnek a fan barátjukkal a moziba. Számtalan jelenet hozott felesleges lebutított szentimentalitást például a lázadókkal kapcsolatban, viszont pár fontos rész meg nem szerepelt benne. Néhány robbantgatáson meg filmforgatáson, egy -két a könyvben nem szereplő forradalmi jeleneten kívül gyakorlatilag semmi sem történt az egész filmben. Egy bazinagy üresjárat az egész, és csak azok számára lehet érdekes, akik egyébként rajonganak a történetért, és jól ismerik az előéletét ennek a filmnek. Meg merem kockáztatni, hogy sokan még azok közül is, akik látták a többi Hunger gamest filmen, elégedetlenkednek ezen a részen, joggal. Nincs benne semmi.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése