2013. május 28., kedd

Yami no matsuei (2000)

Ez egy viszonylag rövid anime, témáját tekintve fantasy és krimi érdekes keveréke. A történetben shinigamik vagyis halálistenek dolgoznak bűnesetek felgöngyölítésén. Főszereplőnk Tsuzuki, az édesszájú halálisten, aki egy új társat kap maga mellé, hogy együtt dolgozzanak. Hisoka 16 évesen halt meg, beforduló és zárkózott természete miatt kezdetben nem túl jól jönnek ki Tsuzukival. Ahogy a bűnesetek elkezdenek kibontakozni, minden egyes szál egy különös idegen, Muraki felé mutat, úgy tűnik, úgy bábozik mindenkivel, ahogy kedve szottyan. Hisokáról megtudjuk, hogy a múltjában volt köze Murakihoz, aki folyamatosan azt hangoztatja, hogy meg akarja szerezni magának Tsuzukit. Hogy milyen célból, annak a lelepleződése az anime végéig várat magára…


Az a helyzet, hogy az én szemszögemből nézve az egész anime logikai bukfencek sorozata. Esetünkben Muraki a főgonosz a történetben, akinek a mozgatórugója teljességgel abszurd, logikátlan, ezáltal minden törekvése a cselekmény során feleslegessé és értelmetlenné válik. Talán a sorozat rövidsége miatt nem tudták kibontakozni a karakterek múltjait, és valójában ez senki másnál nem hiányzott annyira, mint nála. Hiszen a „jók” a történetben csak a munkájukat végzik, míg Muraki folyamatosan gyilkol, terveket sző és színészkedik – aminek gyakorlatilag nevetséges és értelmetlen oka van, ami csak a történet végén derül ki.

Tudni kell erről az animéről, hogy egyrészt vannak benne férfi x férfi szexuális utalások és néhány nagyon szolid jelenet is, ezek azonban inkább a karakterek erőviszonyait és tulajdonságaik kidomborítását jelenítik meg. Valamint az is fontos (legalább is számomra), hogy a grafika igencsak régimódi, és a karakterek rajzolása… nos… hát nem a legesztétikusabb. Az aránytalanul széles vállak, kétajtós szekrény testalkat és pici fej tipikusan yaoi jellegzetességek – bár erőteljesen benne vagyok a műfajban, mégis röhejesnek tartom ezt a vizualitást :D

Mint tipikus dark fantasy fan és sötét lélek, igyekeztem volna szurkolni Murakinak, vagy megkedvelni őt. Fehér együttese, platinum-ezüst haja (a gyengém), világos szemei, szemüvege mind kirívóan kiemelkedtek a többi karakter szolid aranyossága közül, ami vizuálisan viszonylag felhúzta a sorozatot (csak úgy, mint a hivatal, ahol dolgoznak, ami körül egyfolytában virágzik a sakura). Mivel a karakter mögött azonban vajmi kevés mély tartalom lett prezentálva, sajnos nem sikerült az első néhány epizód fangirlködése után igazán megkedvelnem…



Mindennel együtt szerintem nem volt elviselhetetlenül rossz a sorozat (végignéztem két leülésre), de lehetett volna ettől sokkal jobb is. Szégyellek neki ugyanannyi pontot adni, mint a témában, műfajban és formátumban teljesen különböző Hostnak, de meg fogom tenni. 10/6,5

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Text Widget

Pages

recent posts

About