Egy filmmaratonos kis összefoglalóval jövök most, ami régebben lett volna aktuális, de csak most jutottam el oda, hogy megírjam. Először is, bár ebben a bejegyzésben nem látszik ez, rendkívül sötét hangulatú és témájú filmeket választottunk, ahol egy ponton már kénytelenek voltunk valami szünetet eszközölni, és akkor raktuk be a Hangover 3. részét. Az utóbbi néhány alkalommal azt a szokást vettük fel, hogy leállítjuk a filmeket, ha nem tetszik, és elég sok erre a sorsra jutott, többek között a District 9, a Children of Men, The Divide, stb…
The Cabin in the Woods/ Ház az erdő mélyén (2011)
Ebben a filmben rengeteg a lehetőség azáltal, hogy továbbgondolja a szokásos horrorelemeket, és valami egészen egyedit hoz létre az elegyükből. Nagyon spoiler lenne elmesélni a történetet, de legyen elég annyi, hogy mi egyáltalán nem számítottunk arra, amit kaptunk. A film tetemes részéig egy sima tinis kliséhorrornak tűnik, azután átcsa science fictionbe, a végén pedig némi abszurd humorral vegyített drámát-katasztrófafilmet kapunk az arcunkba. Mindent a feje tetejére állít, és mivel nagyon egyedi ez a megoldás, kellemes filmélménnyel zártuk az alkotást. Abban mindketten megegyeztünk, hogy a film vége nem volt kielégítő, és fel is vetett pár kérdést… de kétségtelenül érdekes és a horrorosoknak szerintem kötelező.
Mud (2012)
Avagy egy film Southern Accentben vidéki amerikaiakról. Több nekifutásra tudtuk csak végignézni a hosszúsága és vontatottsága miatt, de végül is nem bántuk meg. Az egyik főszereplő Ellis, egy amerikai kistini, aki halászcsaládban él egy tómenti viskóban a válópert fontolgató szüleivel. Legjobb barátja a fura nevű Neckbone, akivel gyakran hajóznak ki a közeli szigetecskére, ahol egyszer csak egy idegen vackával találkoznak. Kiderül, hogy egy lerozzant férfi – Mud - egy fára sodródott csónakban lakik az erdőben, és éhesen tengeti napjait. A fiúk megsajnálják és összebarátkoznak vele, Ellis rendszeresen kijár hozzá étellel, és szép lassan megismeri a férfi „sötét múltját”. A fiúk úgy döntenek, segítenek neki elmenekülni a fejvadászok elől, és találkozni régi nagy szerelmével, Juniperrel.
A film erősen a karakterekre épít, és azt mutatja be, mi játszódik le rövid idő alatt Ellis életében. Idealizálja a szerelmet, ezért nagy sokként éri a szülei konfliktusa után az, hogy újdonsült barátja, Mud, és az ő szerelme, Juniper sem tökély, ami a kapcsolatkezelést illeti. Ellisnek magának is megtetszik egy lány, aki ráadásul becsapja. Úgy próbálja kimenekíteni Mudot az őt kereső vérszomjas fejvadászok elől, mintha ő lenne a szerelmi erkölcs férfi mintája…
A film a középszernél kicsit jobb, azonban vontatottsága/eseménytelensége miatt nehéz rajongani érte. Aki szereti a vidéki Amerikát, annak mindenképp eredetiben ajánlom. Nézhető kategória.
Hangover part III (2013)
Nem jó. Szar. Míg az előző rész azért váltott ki igen nagy negatív kritikahullámot, mert ugyanaz volt, mint az első, addig ezzel az volt a probléma, hogy valami újat akart mutatni. Vígjátékot vártunk, de csak rezignált arccal figyeltük a képernyőt, hátha történik valami vicces. Hát azt várhattuk, mert felnevetni nemigen volt alkalmunk, maximum szolidan mosolyogtunk. A történet szerint a fiúk bajba kerülnek, egy nagypályás gengszter és Chow között egyensúlyozva próbálják megúszni ép bőrrel az eseményeket. Kicsit elkeserítő, hogy valami, ami elsőre igenis szórakoztató volt, másodjára tűrhető, az harmadjára szartengerbe fulladt. Az erőltetett kínai akcentustól egy idő után kicsit fájt már a fejem. Átvezetésnek a sötét, halállal és őrülettel telt filmjeink közé még mindig megfelelt.
Madhouse/ Őrültek háza (2004)
Elmegyógyintézet témájú horrort kerestünk, és bizony meg is találtuk, ez annak a tökéletes mintapéldája. A sztori kifejezetten érdekes, végig lekötött, és próbáltunk találgatni, mégis ki lehet a gyilkos. Persze meglepődtünk a végén, de biztos vannak olyan lángelmék a célközönségben, akik már ezt is jó előre kitalálják. Kellő adagban volt benne horror, vélt misztikum és átvezető részek. Ami viszont rendkívül megdöbbentett minket rossz értelemben, az bizony a látvány volt. Ez a színvonal legeslegfeljebb a kilencvenes évek közepén-végén ment volna el egynek, nem egy a 2000-es évek derekán készült filmben! Méltatlankodva meg is jegyeztük, hogy Grand Canyon szakadéknyi különbség van az ugyanekkor megnézett, szintén 2004-ben készült Alien vs. Predator, vagy éppen az egy évvel később készült Constantine látványvilága és a Madhouse képisége között. Hacsaknem a film belső idejét akarták hangsúlyozni – mert hogy humorfaktor nem lehetett – erre nincs bocsánat.
Donnie Darko (2001)
Ez az, amit gyakorlatilag végig értetlenkedve néztem, mert nem tudtam felfogni, mégis mi a jó ebben a filmben. De komolyan… mi? Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy ez újranézve sem lesz egy fikarcnyival sem jobb. Egy elmebeteg srácról szól, aki bár kezelés alatt áll, úgy jár iskolába, mint minden más normális gyerek. A film végén gyakorlatilag kiderül, hogy egész végig nem történt semmi, és alternatív valóságok vannak/képzelte az egészet a főszereplő/nem tudom. Jöttek az ufók és összevágták ezt a filmet, és valaki nagyon elkezdte hypolni, majd kultfilm lett. Miért? MIÉRT?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése